Végkielégítés szabályai2015-08-11

Az alábbi cikkünkben összefoglaljuk a végkielégítéssel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat. Mikor, mennyi és kinek jár végkielégítés?Végkielégítés a munkavállalónak akkor jár, ha• a munkavállaló munkaviszonyát a munkáltató felmondással szünteti meg,• a munkáltató jogutód nélkül megszűnik,• a munkáltató, illetve annak gazdasági egysége kikerül az Mt. hatálya alól.A végkielégítésre való jogosultság további feltétele, hogy a munkaviszony a felmondás közlésének, vagy a munkáltató jogutód nélküli megszűnésének időpontjában a törvényben meghatározott tartamban fennálljon.Mely időtartamra jár a végkielégítés?A végkielégítés szempontjából nem kell figyelembe venni azt az egybefüggően legalább 30 napot meghaladó tartamot, amelyre a munkavállalót munkabér nem illette meg, kivéve• a szülési szabadság és a gyermek ápolása, gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság, valamint• a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság három hónapot meg nem haladó tartamát.Nem kell tehát figyelembe venni azt az egybefüggően legalább harminc napot meghaladó időszakot, mely időszakban a munkavállaló táppénzre jogosult, hiszen ha a munkavállaló táppénzben részesül, munkabér nem fizethető ki részére.Végkielégítés a munkavállaló azonnali hatályú felmondása eseténAlkalmazni kell a végkielégítés szabályait akkor is, ha a munkavállaló a munkaviszonyát jogszerűen azonnali hatályú felmondással szünteti meg. A jogalkotó szándéka ezzel a rendelkezéssel arra irányult, hogy a munkavállalót – az azonnali hatályú felmondást megalapozó munkáltatói magatartás vagy intézkedés esetén – a végkielégítés tekintetében ne érje hátrány.Közös megegyezésnél végkielégítésA munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetése esetén a felek megállapodhatnak végkielégítés kifizetésében, illetve annak mértékében még akkor is, ha a munkaviszony tartama nem érte el a törvény által a végkielégítésre való jogosultság alapjául szolgáló tartamot.Eltérés a törvényi rendelkezésektőlA törvény alapján a végkielégítés szabályaitól általában el lehet térni. Munkaszerződéses megállapodás esetén a felek nem térhetnek el a végkielégítésre vonatkozó törvényi rendelkezésektől a munkavállaló hátrányára. Kollektív szerződésben lehetséges a munkavállaló hátrányára és előnyére is az eltérés.A végkielégítés mértéke• legalább három év esetén egyhavi,• legalább öt év esetén kéthavi,• legalább tíz év esetén háromhavi,• legalább tizenöt év esetén négyhavi,• legalább húsz év esetén öthavi,• legalább huszonöt év esetén hathavi távolléti díj összege.Amennyiben a munkaviszony a törvényben meghatározott módon a munkavállalóra irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző öt éven belül szűnik meg, a munkavállaló végkielégítése az adott munkáltatónál eltöltött munkaviszony hosszától függően sávosan emelkedik:• 3-5 év munkaviszony esetén további egyhavi• 10-15 év munkaviszony esetén további kéthavi• 20-25 év munkaviszony esetén további háromhavi távolléti díjnak megfelelő összeggel.A munkavállaló a végkielégítésre való jogosultságát elveszíti, ha a felmondás közlésének vagy a munkáltató jogutód nélküli megszűnésének időpontjában nyugdíjasnak minősül.Mikor nem jár végkielégítés?Nem jár végkielégítés a munkavállalónak, ha a felmondás indoka a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartása vagy a nem egészségi okkal összefüggő képessége.Tehát ha a munkáltató mond fel, csak akkor fizetendő a végkielégítés, ha a felmondás oka a munkáltató működésével függ össze (pl. átszervezés), illetve a munkavállaló egészségi okokból kifolyólag nem tudja megfelelően teljesíteni a munkaköri feladatait.Amennyiben hasznosnak találta cikkünket és szeretne a csapatunkkal partnerséget kötni, illetve kérdése merült fel bármilyen munkaügyi, munkavédelmi témakörrel kapcsolatosan, kérje ajánlatunkat vagy lépjen velünk kapcsolatba elérhetőségeinken.

Vissza a cikkekhez