Túlóra, rendkívüli munkavégzés2015-09-10

A 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről (továbbiakban Mt.) rendelkezése szerint egy naptári évben 250 óra (bizonyos extra feltételek teljesülése esetén 300 óra) rendkívüli munkavégzés megengedett egy munkavállalóra vonatkozóan. Ez az óramennyiség a teljes naptári évre, illetve teljes munkaidős (heti 40 óra) bejelentésre vonatkozik. Amennyiben a munkavállaló munkaviszonya év közben létesült vagy csak részmunkaidőben van foglalkoztatva, úgy a fenti óraszámot arányosan osztani kell.Mi is a rendkívüli munkavégzés? Sok esetben a rendkívüli munka a túlóra, vagy túlmunka szinonimájaként kerül értelmezésre. Ez azonban hibás megközelítés.Az Mt alapján rendkívüli munkavégzés:• a munkaidő-beosztástól eltérő,• a munkaidőkereten felüli,• az elszámolási időszak alkalmazása esetén az ennek alapjául szolgáló heti munkaidőt meghaladó munkaidő, továbbá• az ügyelet tartama.Ennek kapcsán látható, hogy minden túlóra, vagy túlmunka automatikusan rendkívüli munkavégzés, de ez fordítva már nem igaz.Nagyon figyelnie kell tehát a munkáltatóknak, hogy amikor az éves rendkívüli munkavégzés mennyiségét számítják, ne csak a munkavállalók által teljesített „klasszikus” túlóra, vagy túlmunka mértékét vegyék figyelembe!Kiemelten fontos a munkavállaló által végzett rendkívüli munkavégzés fajtájának pontos meghatározása a kifizetés szempontjából is!A beosztástól eltérő munkavégzés egyes esetei kapcsán az is előfordulhat, hogy a munkáltatónak nem kell plusz anyagi ellentételezést biztosítania a munkavállalójának, hiszen az Mt. hatályos rendelkezései alapján legalább egyenlő mértékű szabadidővel megválthatja a rendkívüli munkavégzés után járó pótlék mértékét. Ennek ellenére az éves keretbe ezeket a munkaórákat is be kell számítani!A munkaidőkereten felüli munkavégzést kivéve, minden esetben az adott hónap, illetve elszámolási időszak (és nem munkaidőkeret!!!) végén a munkáltató köteles a végzett rendkívüli munkavégzés ellenértékét a munkavállaló részére megfizetni. Természetesen, ha a munkaidőkeret egy hónap időtartamú, akkor ebben az esetben is a hónap végén, illetve a keret lejártakor (ami az esetek nagy többségében egybe esik a naptári hónap végével) illeti meg a munkavállalót az extra juttatás.A rendkívüli munkavégzés fajtái közül egyedüliként az egy hónapot meghaladó tartamú munkaidőkereten felül végzett munka ellenértéke az, amit a munkáltató csak a munkaidőkeret lejártakor köteles kifizetni a munkavállaló részére. Ennek oka, hogy az Mt. rendelkezései alapján a munkáltatóknak több olyan lehetőségük is van, amellyel az egyes túlmunkákat „eltűntethetik”, és csak a munkaidőkeret tényleges lejártakor megállapítható, hogy a munkavállaló végzett-e keret feletti munkát vagy sem.Amennyiben hasznosnak találta cikkünket és szeretne a csapatunkkal partnerséget kötni, illetve kérdése merült fel bármilyen munkaügyi, munkavédelmi témakörrel kapcsolatosan, kérje ajánlatunkat vagy lépjen velünk kapcsolatba elérhetőségeinken.

Vissza a cikkekhez