Kockázatértékelés készítése, célja2015-09-30

A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (Mvt.) 54. § (2) bekezdése kimondja, hogy:„a munkáltatónak rendelkeznie kell kockázatértékeléssel, amelyben köteles minőségileg, illetve szükség esetén mennyiségileg értékelni a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatokat, különös tekintettel az alkalmazott munkaeszközökre, veszélyes anyagokra és keverékekre, a munkavállalókat érő terhelésekre, valamint a munkahelyek kialakítására.A kockázatértékelés során a munkáltató azonosítja a várható veszélyeket (veszélyforrásokat, veszélyhelyzeteket), valamint a veszélyeztetettek körét, felbecsüli a veszély jellege (baleset, egészségkárosodás) szerint a veszélyeztetettség mértékét. A kockázatértékelés során az egészségvédelmi határértékkel szabályozott kóroki tényező előfordulása esetén munkahigiénés vizsgálatokkal kell gondoskodni az expozíció mértékének meghatározásáról.”Fentiek alapján tehát minden olyan munkáltatónak jogszabályi kötelezettsége a kockázatértékelés készítése, aki munkavállalókat foglalkoztat.A kockázatértékelés készítése során fontos feladat munkakörökre, illetve a munkavégzési helyekre lebontva a lehetséges veszélyek azonosítása. Ennek érdekében javasolt check-listák és interjúk készítése, valamint helyszíni bejárás elvégzése. Ezek után a veszélyek jellemzése, értékelése és mérése, valamint a kockázatok kezelése a feladat.A kockázatértékelés fő céljai:

a megteendő intézkedések meghatározása és fontossági szempontból történő rangsorolása,
a kockázatok elhárítása, illetve elfogadható mértékűre csökkentése.

A kockázatértékelés készítésének, illetőleg az azt követő intézkedéseknek nem minden esetben lehet végső célja az, hogy a kockázatok teljes mértékben szűnjenek meg, mindössze annyi, hogy a megfelelő kockázatcsökkentés eredményeként a fennmaradó kockázat elfogadható legyen.Például a gépjárművel történő közlekedés mindig veszélyes marad, de azt bizonyos szintig csökkenteni lehet (műszaki állapot rendszeres ellenőrzésével, pihenőidő szabályozásával, stb.).A kockázatértékelés folyamatát többféleképpen lehet szakaszokra osztani. A legfontosabb tartalmi elemek a következők:

A veszélyek azonosítása.
A veszélyeztetettek azonosítása.
A kockázatok minőségi, illetőleg mennyiségi értékelése.
A teendők meghatározása és a szükséges intézkedések megtétele.
Az eredményesség ellenőrzése és az értékelés rendszeres felülvizsgálata.
A kockázatértékelés és a teendők, valamint a felülvizsgálat írásba foglalása.

A kockázatértékelés készítése után a munkáltatónak képesnek kell lennie annak bizonyítására a hatóságok, a munkavállalók vagy képviselőik, illetve más érdekelt felek előtt, hogy megtett minden szükséges intézkedést a kockázatok felmérésére és elhárítására, illetve minimálisra csökkentésére. Ezért a kockázatértékelés végzéséhez hozzátartozik a folyamat és az eredmények megfelelő dokumentálása is.Amennyiben hasznosnak találta cikkünket és szeretne a csapatunkkal partnerséget kötni, illetve kérdése merült fel bármilyen munkaügyi, munkavédelmi témakörrel kapcsolatosan, kérje ajánlatunkat vagy lépjen velünk kapcsolatba elérhetőségeinken.

Vissza a cikkekhez