Munka törvénykönyve (Mt.) változások 20162015-10-18
Forrás: HR PortálA kormányzat közzétette a foglalkoztatással kapcsolatos jogszabályok módosításának a tervezetét. A változások érintik a Munka törvénykönyvét, a közszolgálatra vonatkozó joganyagot, a munkavédelmemről, valamint a munkaügyi ellenőrzésről szóló törvényt is. A változások indokaként a kormányzat a gyakorlati tapasztalatokra, az Európai Uniós követelményekre, valamint a VKF elnevezésű érdekegyeztető fórum keretében a kormányzat, a munkáltatói, valamint a munkavállalói érdekképviseletek között folyamatban lévő tárgyalások eredményére hivatkozott.Némiképpen szigorodó felmondási szabályok, erősödő munkavédelemA munkavállalói érdekképviseletek, valamint a Kúria javaslatára a kormányzat hozzányúlna a jogellenes munkaviszony megszüntetés szabályaihoz, melyek jogkövető magatartásra nem ösztönöznek. Először is a jogellenes munkáltatói magatartás szankcionálását ismételten bevezetnék, melyet azzal érne el a jogalkotó, hogy a munkavállaló követelhetné a felmondási időre járó távolléti díjának a kétszeresét.Elfogadásra kerülne a munkáltatói oldal azon javaslata, hogy a felmondási tilalom alatt álló munkavállaló felmondását a munkáltató visszavonhassa, amennyiben a felmondási tilalom okáról (terhesség) csupán a felmondást követően szerzett tudomást. A munkavállaló ugyanis a terhességét nem köteles a munkáltatónak előzetesen bejelenteni.Jelentősnek tekinthető az a változás, mely szerint valamennyi munkavédelmi képviselő munkajogi védelemben részesülne, e tekintetben tehát nem vonatkozna rájuk a szakszervezeti tisztségviselőkre vonatkozó korlátozó szabályrendszer.A jogalkotó elfogadná a szakszervezetek azon követelését is, miszerint a munkavállalói képviselő fogalmát a szakszervezeti tisztségviselőre is kell terjeszteni. Az Mvt. változtatásával bekerülne a szabályrendszerbe az a szempont, mely szerint az előírtnál kisebb létszámú munkavállaló tömeg foglalkoztatása a munkavállalók egészségét és biztonságát súlyosan veszélyeztető körülménynek minősülne.Munkáltatói igényekre is szép számban hallgatna a kormányElfogadná a kormányzat a munkáltatói oldal azon javaslatát, hogy készenlétet követően nem kell pihenőidőt biztosítani a munkavállaló részére, amennyiben munkavégzésre nem került sor. Előírná ugyan azt, hogy 6 napi munkavégzést követően egy pihenőnap kiadása kötelező, ám a következő rendelkezésekben a kivételeket fenntartaná. Az pedig, hogy havonta egy pihenőnapot be kell osztani, nem jelent érdemi változást.Konkretizálja továbbá a javaslat az egyenértékű pihenőidő fogalmát is, mely valóban a gyakorlatot segítheti.Eleget tenne a kormányzat azon munkáltatói igényeknek, mely szerint a gyermekes munkavállalókra vonatkozó munkajogi korlátok lazítása indokolt. A munka- és pihenőidő korlátai (egyenlőtlen munkaidő-beosztás, egyenlőtlen pihenőnap beosztás stb.) a jövőben nem a gyermek 3 éves koráig csupán a várandóságtól a szülésig terjednének. A gyermekét egyedül nevelő szülő pedig a gyermek 3 éves koráig hozzájárulásával éjszaka is munkát végezhetne. A munka és magánélet összehangolásának megteremtése céljából azonban a vezető állású munkavállalókra vonatkozó szabályoknál előírná a jogalkotó azt, hogy a gyermek 3 éves koráig igénybe vehető fizetés nélküli szabadság szabályaitól nem lehet eltérni.A kártérítési szabályokat a jogalkotó „pontosítja”. Ez alatt azt érti, hogy kikerül az Mt-ből az a szabály, miszerint a munkáltató károkozása esetén a munkavállaló hozzátartozójának (eltartott hozzátartozó) a kárát is köteles megtéríteni. A munkavállaló kártérítési felelőssége résznél pedig a jelenlegi szabályokat azzal egészítené ki a javaslat, hogy a munkavállaló a munkáltató elmaradt vagyoni előnyét és a dologban bekövetkezett kárát is köteles megtéríteni.Amennyiben hasznosnak találta cikkünket és szeretne a csapatunkkal partnerséget kötni, illetve kérdése merült fel bármilyen munkaügyi, munkavédelmi témakörrel kapcsolatosan, kérje ajánlatunkat vagy lépjen velünk kapcsolatba elérhetőségeinken.