Legfontosabb tudnivalók a közérdekű nyugdíjas szövetkezetről2017-09-04

2017. július 1-től hozható létre úgynevezett közérdekű nyugdíjas szövetkezet, amely adózási szempontból minden idők egyik legkedvezőbb társulási formája. Az alábbiakban összefoglaljuk a legfontosabb tudnivalókat a NAV által kiadott tájékoztató alapján. A közérdekű nyugdíjas szövetkezet alapításának és tagságának feltételeiAz alapításNyugdíjas szövetkezetet csak természetes személy alapíthat, melynek a nevében viselnie kell a „közérdekű nyugdíjas szövetkezet” megnevezést. Sem az alapítók számára, sem a vagyoni hozzájárulás mértékére vonatkozólag nincsen semmiféle követelmény, vagyis akár egyetlen magánszemély egyszeri 100 Ft szövetkezeti részjegy befizetésével, sőt, akár nem pénzbeli hozzájárulás (apport, követelés) szolgáltatásával is teljesíthető. Az alapító, illetve későbbi csatlakozásnál a tag az alapításkor, illetve a belépésekor a pénzbeli hozzájárulás legalább 30%-át, illetve a nem pénzbeli hozzájárulás 100%-át köteles a szövetkezet rendelkezésére bocsátani. A pénzbeli vagyoni hozzájárulás fennmaradó részét pedig elegendő az alapítást, tagfelvételt követő egy éven belül teljesíteni.Az alapításhoz kapcsolódóan a legköltségesebb tétel maga a szövetkezet cégbírósági bejegyzése. Ennek

eljárási illetéke egyszeri 100 000 Ft-ra,
közzétételi költségtérítése pedig egyszeri 5 000 Ft-ra rúg.

A szövetkezetet a cégbíróság 15 munkanapon belül veszi nyilvántartásba, emellett pedig az esetleges hiánypótlási felhívások még pár héttel tovább húzhatják a végleges bejegyzést.A tagságA mindenkori tagok legalább 90%-ának öregségi nyugdíjban kell részesülnie. A tagok a szövetkezettel tagsági jogviszonyt létesítenek, amelynek feltétele, hogy a tagnak

el kell fogadnia a szövetkezet alapszabályát,
teljesítenie kell az alapszabályban meghatározott vagyoni hozzájárulást,
nyilatkoznia kell arról, hogy a tagoknak biztosított szolgáltatásokat igénybe kívánja venni,
vállalnia kell a szövetkezet tevékenységében való személyes közreműködést

A törvény alkalmazása során öregségi nyugdíjasnak kell tekinteni azt a személyt, aki

öregségi teljes nyugdíjban,
öregségi résznyugdíjban,
a nők 40 év jogosultsági idejének figyelembevételével megállapított nyugdíjban részesül.

Nem minősül öregségi nyugdíjasnak

a korhatár előtti ellátásokban (korkedvezmény érvényesítésével megállapított ellátásban, a táncművészeti életjáradékban, az átmeneti bányászjáradékban, szolgálati járandóságban);
megváltozott munkaképességűek ellátásaiban (rehabilitációs ellátásban vagy rokkantsági ellátásban) részesülő személy.

A személyes közreműködésA kötelező személyes közreműködést a tag teljesítheti közvetlenül a szövetkezet felé (pl.: ellátja a szövetkezet adminisztratív feladatait) vagy harmadik személy részére nyújtott szolgáltatás útján is (külső szolgáltatás). A külső szolgáltatás keretében a tagot a normál munkavállalókkal azonos jogok illetik meg (pl.: munkabér, szabadidő). A külső szolgáltatás fogadója – a ténylegesen munkát biztosító – a tagot közvetlenül is utasíthatja, a munkavállalókkal azonos módon meghatározhatja a feladatait, teljesítésük módját, idejét, ütemezését.Külső szolgáltatás teljesítése esetén a nyugdíjasnak és a szövetkezetnek előzetesen írásban meg kell állapodnia a szolgáltatás konkrét jellemzőiben (szolgáltatást fogadó személye, konkrét feladatok, munkavégzés helye, időtartama, díjazás). A szövetkezetnek ezen kívül nyugdíjas tag esetén – az egyszerűsített foglalkoztatás bejelentéséhez hasonló módon – a külső szolgáltatásra vonatkozó tagsági megállapodás megkezdését megelőzően be kell jelentenie az adóhatóság felé

a nyugdíjas szövetkezet adószámát,
a nyugdíjas tag adóazonosító jelét, társadalombiztosítási azonosító jelét, illetve nyugdíjfolyósítási törzsszámát,

A külső szolgáltatás – a munka – befejezését követő 8 napon belül a jogviszony megszűnésének napjáról is kötelező bejelentést tenni.Az időskorúak teherbíró képességére való tekintettel a közérdekű nyugdíjas szövetkezet időskorú tagja jogosult

napi 20 perc munkaközi szünetre, ha a munka időtartama a napi 6 órát meghaladja, illetve
napi 45 perc munkaközi szünetre, ha a munka időtartama a napi 9 órát meghaladja.

Emellett pedig, ha az időskorú tag két egymást követő napon is munkát végez, a két munkanap között legalább 11 óra pihenőidőnek kell eltelnie.A közérdekű nyugdíjas szövetkezet adózásának szabályaiA tag adózásaMás szövetkezeti formákhoz hasonlóan a taggá válással a szövetkezet nyugdíjas tagja nem válik biztosítottá. Ennek köszönhetően egyrészt nem terheli nyugdíj-, egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulék, másrészt viszont a tagság az esetleges nyugdíjjogosultságát, annak mértékét, illetve időtartamát sem érinti.Szintén az egyéb szövetkezeti formákhoz hasonlóan a szövetkezet nyugdíjas tagjának jövedelme után nem keletkezik sem szociális hozzájárulási adó, sem szakképzési, sem egészségügyi hozzájárulási fizetési kötelezettség.A nyugdíjas tag jövedelmét így csupán 15% személyi jövedelemadó terheli. Amennyiben azonban a jövedelem kifizetése akár vásárolt, akár saját előállítású élelmiszer vagy élelmiszerutalvány formájában történik, az így megszerzett jövedelem élelmiszer esetében legfeljebb a havi minimálbér mértékéig (2017-ben 127.650 Ft), élelmiszerutalvány esetében pedig a havi minimálbér 25%-áig (2017-ben 31.913 Ft) adómentes. Ily módon tehát még a személyi jövedelemadó is megtakarítható.A fentiekkel szemben a nem nyugdíjas tagok a szövetkezeti tagság felvételével biztosítottá válnak, így az ő bruttó bérükből levonásra kerül 10% nyugdíjjárulék, valamint 7% egészségbiztosítási járulék. A 1,5% mértékű munkaerőpiaci járulék alól ugyanakkor mentesülnek. A bruttó bért emellett ebben az esetben 22% szociális hozzájárulási adó és 1,5% szakképzési hozzájárulás is terheli.A szövetkezet adózásaA nyugdíjas szövetkezet által nyújtott szolgáltatások az általános forgalmi adóban a fordított adózás szabályait követik, vagyis az általános forgalmi adót a szolgáltatás igénybevevője köteles megfizetni, s egyben levonásba is helyezheti azt.A társasági adózás tekintetében az iskolaszövetkezetekhez hasonlóan a nyugdíjas szövetkezetre sem vonatkozik jövedelem- (nyereség-)minimum, vagyis negatív adóalap esetén nem keletkezik társasági adófizetési kötelezettségük. Az adó alapja megegyezik a jóváhagyott osztalék és a jegyzett tőke adóévi leszállításának összegével. A lentebb leírtaknak megfelelően képzett közösségi alap 6,5%-a pedig csekély összegű (de minimis) támogatásként – az adózó választása szerint – társasági adókedvezményként is igénybe vehető. A nyugdíjas szövetkezet a társasági adó helyett az egyszerűsített vállalkozói, illetve a kisvállalati adóalanyiságot is választhatja, ekkor rá is a többi adózóra vonatkozó szabályok érvényesek.A helyi iparűzési adó tekintetében szintén a többi adózóra vonatkozó szabályok érvényesek azzal, hogy az adó alapjába nem számít bele a nem vállalkozási tevékenységből származó árbevétel.Az eredmény felhasználásaA szövetkezet az üzleti év pozitív eredményéből közösségi alapot képezhet. A közösségi alapot a nyugdíjas szövetkezet tagjának – függetlenül attól, hogy nyugdíjas-e vagy sem – vagy vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozójának a szociális, egészségügyi, oktatási, kulturális jellegű szükségleteinek a kielégítésére kell felhasználni. A közösségi alappal adómentesen lehet támogatni a tagok megélhetését, gyarapodását. A közösségi alapot fel lehet használni például iskoláztatási célokra, tanfolyami oktatásra, lakásfelújításra, gyógyszervásárlásra, színházjegy vásárlására és még sok más cél megvalósítására.Vonatkozó jogszabályok

2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről
2006. évi X. törvény a szövetkezetekről
1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról
1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről
2011. évi CLVI. törvény egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról
1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról
2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról
1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
1990. évi C. törvény a helyi adókról
2003. évi XCII. törvény az adózás rendjéről

Vissza a cikkekhez