A szabadság, pótszabadság mértéke2015-09-02

A szabadságra való jogosultság A szabadság a ténylegesen munkában töltött idő után illeti meg a munkavállalót. Mindazonáltal a törvény tényleges munkavégzés hiányában is munkában töltött – így szabadságra jogosító – időnek minősíti a következő időtartamokat:

a munkaidő-beosztás alapján történő munkavégzési kötelezettség alóli mentesülés,
a szabadság,
a szülési szabadság,
a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság első hat hónapjának,
a keresőképtelenség,
a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés három hónapot meg nem haladó,
a munkavégzés alóli mentesülésnek az Mt. (2012. évi I. törvény) 55. § (1) bekezdés b)–k) pontban meghatározott (az emberi reprodukciós eljárással összefüggő, egészségügyi intézményben történő kezelés tartama; kötelező orvosi vizsgálata tartama; a véradáshoz szükséges, legalább négy órás időtartam; a szoptató anyát megillető, a szoptatás első hat hónapjában naponta kétszer egy, ikergyermekek esetén kétszer két órás, a kilencedik hónap végéig naponta egy, ikergyermekek esetén naponta két órás időtartam; hozzátartozó halálakor két munkanap; általános iskolai tanulmányok folytatása, továbbá a felek megállapodása szerinti képzés, továbbképzés esetén, a képzésben való részvételhez szükséges idő; önkéntes vagy létesítményi tűzoltói szolgálat ellátásának tartama bíróság vagy hatóság felhívására, vagy az eljárásban való személyes részvételhez szükséges időtartam; a különös méltánylást érdemlő személyi, családi vagy elháríthatatlan ok miatt indokolt távollét tartama; a munkaviszonyra vonatkozó szabályban meghatározott egyéb időtartam)tartama.

A szabadság mértékeA szabadság alap – és pótszabadságból áll. Az alapszabadság mértéke húsz munkanap.Életkor után járó pótszabadság először abban az évben illeti meg a munkavállalót, amikor a szükséges életkort betöltötte.25. életévétől 1 munkanap,28. életévétől 2 munkanap,31. életévétől 3 munkanap,33. életévétől 4 munkanap,35. életévétől 5 munkanap,37. életévétől 6 munkanap,39. életévétől 7 munkanap,41. életévétől 8 munkanap,43. életévétől 9 munkanap,45. életévétől 10 munkanap pótszabadság jár.Gyermek után járó pótszabadság először a gyermek születésének évében, utoljára abban az éveben jár, amikor a 16. életévét betölti.Egy gyermeke után 2 munkanap,két gyermeke után 4 munkanap,kettőnél több gyermeke után összesen 7 munkanap pótszabadság jár.Ha a munkavállaló gyermeke fogyatékos, fogyatékos gyermekenként 2 munkanap pótszabadság jár.Az apának gyermeke születése esetén, legkésőbb a születést követő második hónap végéig 5, ikergyermekek születése esetén 7 munkanap pótszabadság jár, amelyet kérésének megfelelő időpontban kell kiadni.A fiatal munkavállalónak évenként 5 munkanap pótszabadság jár, utoljára abban az évben, amelyben a tizennyolcadik életévét betölti.A föld alatt állandó jelleggel vagy az ionizáló sugárzásnak kitett munkahelyen naponta legalább három órát dolgozó munkavállalónak évenként 5 munkanap pótszabadság jár.A munkavállalónak, ha a rehabilitációs szakértői szerv legalább 50 százalékos mértékű egészségkárosodását megállapította, fogyatékossági támogatásra jogosult, vagy vakok személyi járadékára jogosult évenként 5 munkanap pótszabadság jár.Amennyiben hasznosnak találta cikkünket és szeretne a csapatunkkal partnerséget kötni, illetve kérdése merült fel bármilyen munkaügyi, munkavédelmi témakörrel kapcsolatosan, kérje ajánlatunkat vagy lépjen velünk kapcsolatba elérhetőségeinken.

Vissza a cikkekhez